Azt hittem, soha nem fog megszólalni – egy autista kisfiú édesanyjának  története

Azt hittem, soha nem fog megszólalni – egy autista kisfiú édesanyjának története

Ivett vagyok, és a kisfiam, Máté hatéves. Máté autizmus spektrumzavarral él. Ha te is egy különleges gyermeket nevelsz, pontosan tudod, mennyi csendet, küzdelmet és közben mégis mennyi apró csodát tartogat ez az út. Nálunk a legnagyobb harc a beszéd volt – és még mindig az.

Máté nem kezdett el beszélni akkor, amikor a többiek. Nem válaszolt, ha szólítottuk, nem mutogatott, nem nézett a szemünkbe. Ezek voltak az első jelek, amik után szakemberhez fordultunk. A diagnózis egyértelmű volt: autizmus spektrumzavar.


A csend, ami fáj, és az erőfeszítés, ami sosem szűnik meg

Évekig próbálkoztunk mindennel. Logopédia, fejlesztőpedagógia, ABA-terápia – amit csak lehetett, kipróbáltunk. De a beszéd nem jött. Használtunk képeket, gesztusokat, kommunikációs táblákat, de a kimondott szavak elmaradtak.

Tudtuk, hogy lehet, hogy Máté sosem fog beszélni. De nem akartam feladni. Ha nem is tudja kimondani, hogy „anya”, legalább értse, mit jelent az, hogy „labda”, „tej” vagy „autó”. Hogy valahol elinduljunk.


Az első találkozás a KinderSpeech™-sel

A KinderSpeech™-ről egy szülői csoportban hallottam. Egy anyuka írta, hogy a kártyák, amelyek egyszerre mondják ki a szót és mutatják a képet, sokat segítettek a fiának, hogy játékosan, stresszmentesen kezdjen el szavakat társítani.

Amikor megérkezett a csomag, Máté szokás szerint távolságtartó volt. De valami megfogta benne. A képek letisztultak voltak, a hang nem volt túl hangos, mégis jól érthető. Először életében úgy ült le játszani, hogy figyelt – és nem volt nyomás rajta.

Az első napokban csak nézte. Beletette a kártyát, és hallgatta. De pár nap múlva, amikor meghallotta azt, hogy „cica”, rám nézett. Egy hét után a „cica” szóra elkezdett nyávogni. Sírtam.


Ez még nem volt beszéd. De elkezdődött valami.

Minden nap 5–10 percet játszottunk vele. Nem kötelezően, csak játékból. Pár nap múlva a „tej” szóra mozdulattal jelezte, hogy inni szeretne. A „torta” szóra a konyha felé mutatott. A „repülő” hangra kitárta a karjait.

Ezek voltak az első „beszélgetéseink”.

Nem mondott ki szavakat, de értette. És válaszolt – a saját módján. Nekünk ez elég volt.


Ami másoknak furcsa volt, nekem maga a csoda

Volt, hogy ő kérte, hogy játsszunk vele. Odahozta a KinderSpeech gépet, betette a kedvenc kártyáját. A „kutya” volt a favorit. Idővel próbálta kimondani a szavakat is. Elmosódottan, torzan – de próbálta. Nem vártuk, hogy mondatokat mondjon. Csak egy kis lépést. És megtette.


Az ismétlés és kiszámíthatóság fontossága az autista gyerekeknél

Ami különösen tetszett a KinderSpeech™-ben, hogy nagyon strukturált. A kártyák állandók, a hang mindig ugyanaz. Ez biztonságot ad Máténak.

Hetekig ugyanazt az 5–6 kártyát használtuk. Nem unta – sőt. Az ismétlés segítette, hogy felismerje, összekapcsolja és végül kimondja.


Üzenet azoknak a szülőknek, akik magukra maradva érzik magukat

Tudom, nem sokan írnak ilyen történeteket. De talán épp ezért fontos. Ha te most ezt olvasod, és magadra ismersz – nem vagy egyedül. Tudom, milyen, amikor nem hallod a gyereked hangját. Tudom, mennyire fáj, ha mindenki azt kérdezi: „És beszél már?”

De azt is tudom, milyen érzés, amikor először választ kapsz. Akár egy pillantással, egy mozdulattal vagy egy hangutánzással. Amikor tudod, hogy megért téged.

Nekünk a KinderSpeech™ ebben segített. Nem csodát tett. Nem gyógyított. De eszközt adott a kezünkbe. Egy olyat, amit nem tanítani kellett, csak játszani vele. És talán pont ezért működött.


+ Tipp: Ha a te gyermeked sem beszél még, ha autizmus spektrumzavarral él, vagy egyszerűen csak több időre van szüksége – lehet, hogy a KinderSpeech™ éppen az, amire szükségetek van. Egy gyengéd, egyszerű és elérhető eszköz, hogy elindulhassatok a megértés útján.

Vissza a blogba