Az iskolaérettség kérdése minden szülő számára előbb-utóbb aktuálissá válik. A legtöbben abban bíznak, hogy mire elérkezik az iskolakezdés ideje, gyermekük „beérik” – de sokszor csak akkor szembesülünk a problémákkal, amikor már ott a visszajelzés: „Még nem iskolaérett, javasolt még egy évet az óvodában maradnia.”
Ez nem tragédia, de jelentős hatással lehet a gyermek önbizalmára, társas kapcsolataira és fejlődési útjára. A jó hír az, hogy sok esetben megelőzhető – ha időben felismerjük a jeleket, és tudatosan támogatjuk a fejlődését.
Ebben a cikkben megnézzük, mik az iskolaéretlenség tünetei, hogyan segíthetünk otthon, és milyen eszközökkel támogathatjuk gyermekünket abban, hogy felkészülten kezdje az iskolát – évveszteség nélkül.
Mit is jelent pontosan az „évvesztes” kifejezés?
Az évvesztes gyermek olyan, aki életkora alapján megkezdhetné az iskolát, de valamilyen okból – például érzelmi éretlenség, beszédkésés, figyelemzavar – még egy évig óvodában marad. Ez az egy év sokat számít: nemcsak a tanulmányi pálya indulásában, hanem a társas kapcsolatokban, a szociális helyzetben, az önértékelésben is nyomot hagyhat.
A cél nem az, hogy minden gyermeket „átpréseljünk” az iskola kapuján hatévesen – hanem az, hogy felismerjük, hol van szükség támogatásra, és lehetőséget adjunk a felzárkózásra még az óvoda falain belül.
Az iskolaéretlenség korai jelei
A szülő az első, aki észrevehet apróbb elmaradásokat – feltéve, hogy tudja, mit keressen. Az alábbi tünetek már 4-5 éves korban megfigyelhetők:
-
Nehezen, pontatlanul beszél, gyakran helytelenül ragoz
-
Nem alkot összetett mondatokat, szókincse szegényes
-
Nem köti le hosszabb ideig egy-egy játék vagy történet
-
Nem képes egyszerű szabályokat követni, váltani a tevékenységek között
-
Nem kezdeményez társas játékot, nem vesz részt közösségi helyzetekben
-
Gondot okoz az elválás a szülőtől
-
Finommotorikai gyengeség: nem rajzol, nem színez, nem használ ollót
-
Előfordulhat viselkedési vagy indulatkezelési probléma is
Mikor és hogyan érdemes közbelépni?
A legnagyobb hiba, amit szülőként elkövethetünk, az az időhúzás. A "majd kinövi", "fiúk amúgy is később érnek" típusú mondatok sokszor elvesztegetett hónapokat jelentenek, pedig épp ezek a hónapok hozhatnák meg az áttörést – játékos, otthoni támogatással.
Íme néhány gyakorlati, bevált módszer, amit már 3-4 éves kortól alkalmazhatunk:
1. Beszélj sokat – de ne faggasd
A gyerekek beszéde nem kérdések hatására indul be, hanem élmények, kapcsolódás és utánzás nyomán. Ne kérdezd, mi ez, mi az, inkább mondd te: „Nézd, ott egy nagy piros traktor. Gurul. Hangos, ugye?” Ezzel modellezel, példát adsz.
2. Meséljetek minden nap
A mesehallgatás fejleszti a szókincset, a szövegértést, a figyelmet, a képzeletet – és megalapozza az olvasásra való nyitottságot. Az ismétlődés biztonságot ad: ne félj ugyanazt a mesét többször elolvasni.
3. Társasjáték = szabálytanulás + türelem + figyelem
Egyszerű társasjátékokkal (pl. memória, dobókockás játékok, dominó) megtanulja a gyermek a szabálykövetést, a várakozást, az együttműködést – mindezek az iskolai működés alapjai.
4. Finommotorika: apró mozdulatok, nagy eredmények
A ceruzafogás, ollóhasználat, gyurmázás, kirakózás vagy gyöngyfűzés nem csak „kreatív időtöltés” – ezek előkészítik az írásmozgásokat, az iránykövetést, a szem-kéz koordinációt.
5. Ne félj szakemberhez fordulni
A logopédiai vagy pszichológiai szűrés már 4 éves kortól elérhető, és nem jelent „bélyeget”. Inkább lehetőség arra, hogy személyre szabottan tudjatok dolgozni a fejlődési területeken.
A legfontosabb: játssz – de okosan
A gyerekek a játékon keresztül tanulnak. Ez nem új felismerés, de épp ezért nem mindegy, mivel és hogyan játszanak. A játék lehet felszabadító és fejlesztő is – egyszerre.
Manapság egyre több olyan eszköz áll rendelkezésre, amely kifejezetten a beszédfejlődést és a szókincs bővítését célozza, mégpedig játékos, motiváló formában. Vannak például olyan egyszerű, képernyőmentes játékok is, amelyek beszélnek a gyerekhez, és ezáltal ösztönzik őt az utánzásra, szóképzésre és mondatalkotásra.
Egy-egy ilyen eszköz remek társ lehet a mindennapokban, különösen, ha a gyermek:
-
nehezen kezd el beszélni
-
kevés szót használ
-
nem szívesen kommunikál idegenekkel
-
készült ugyan már iskolaérettségi vizsgálatra, de még bizonytalan
Apró segítség, nagy változás
Egy jól kiválasztott fejlesztőjáték nem helyettesíti az óvodapedagógust vagy a logopédust – de segíthet áthidalni a hétköznapokban a lemaradást. Akár napi néhány perc játékkal is elérhető az, hogy a gyermek aktívabban, szívesebben használja a szavakat, elkezdjen mesélni, kapcsolódni – és ne érje őt hátrány az iskolakezdéskor.
Vannak olyan játékok, amelyek ezt a célt szolgálják – kifejezetten 2 és 6 év közötti gyerekek számára fejlesztve. A tapasztalatok szerint azoknál a családoknál, ahol rendszeresen előkerülnek ilyen típusú eszközök, gyakrabban érkezik a visszajelzés az óvodából is: „Sokat fejlődött.”
És talán nem kell majd kimondani azt a mondatot sem: „Még egy év óvoda.”
A Kinderspeech™ éppen ezt a célt szolgálja. Egy beszélő szókártyás játék, amely játékosan, képernyőmentesen fejleszti a szókincset, javítja a kiejtést és elindítja a kommunikációt – már napi néhány perc használattal.
Ha úgy érzed, itt az ideje valóban segíteni gyermeked beszédfejlődését, akkor a Kinderspeech™ jó kiindulópont lehet.