Amikor egy gyermek beszéde lassabban indul el, a szülők többsége először a szavakat kezdi figyelni. Hány szót mond? Mikor kezd mondatokat alkotni? Elég-e az, amit most hallunk tőle? Ezek teljesen természetes kérdések. A TSMT-szemlélet azonban egy kicsit más irányból közelíti meg a problémát: nemcsak azt nézi, mit mond a gyermek, hanem azt is, mire áll készen az idegrendszere.
A TSMT – vagyis a Tervezett Szenzomotoros Tréning – abból indul ki, hogy a beszéd nem egy elszigetelt képesség. A mozgás, az érzékelés, a figyelem és a kommunikáció mind ugyanarra az idegrendszeri „alapra” épülnek. Ha ez az alap még éretlen, a beszéd is késhet, akkor is, ha a gyermek egyébként értelmes, érdeklődő és jól reagál a környezetére.
A fejlesztések során gyakran kiderül, hogy a beszédindulás előtt bizonyos alapfunkciókat érdemes megerősíteni. Ilyenek például:
-
a kéz és az ujjak pontos használata,
-
a szem–kéz koordináció,
-
az érzékszervi ingerek feldolgozása,
-
a figyelem és az együttműködés képessége.
Ezek mind olyan területek, amelyek szoros kapcsolatban állnak a beszéd fejlődésével, még akkor is, ha elsőre nem tűnnek „beszéddel kapcsolatosnak”.
A finommotorika kiemelt szerepet kap a TSMT-ben, és nem véletlenül. Az agyban a kézhasználatért felelős területek közel helyezkednek el a beszédért felelős központokhoz. Ezért amikor egy gyermek aktívan használja a kezét, apró mozdulatokat végez, válogat, pakol vagy lapoz, akkor közvetetten a beszédhez szükséges idegrendszeri kapcsolatok is erősödnek.
Itt kapcsolódik be a KinderSpeech, amelyet sok szülő elsőre beszédfejlesztő játékként ismer meg, valójában azonban ennél többről van szó. A KinderSpeech használata során a gyermek nemcsak hallja a szavakat, hanem közben aktívan cselekszik is. Megfogja a kártyákat, válogat közöttük, sorrendbe rendezi őket, miközben látja a képeket és hallja a megnevezéseket. Ez az együttes élmény – mozgás, látás, hallás – pontosan az a fajta komplex ingerlés, amelyet a TSMT-szemlélet is támogat.
A játék során a gyermek idegrendszere egyszerre több területen kap ingert, mégis biztonságos, játékos formában. Nincs nyomás, nincs „teljesítménykényszer”, csak ismétlődő, jól strukturált tevékenységek, amelyek segítik az idegrendszeri érési folyamatokat. Sok szülő számol be arról, hogy a KinderSpeech használata mellett nemcsak több szó jelenik meg, hanem javul a figyelem, nő a beszédkedv, és a gyermek magabiztosabban kezdi használni a már ismert szavakat is.
Fontos hangsúlyozni, hogy a KinderSpeech nem helyettesíti a TSMT-terápiát vagy a szakember munkáját. Sokkal inkább egy olyan eszköz, amely otthon is támogatja azt az utat, amin a gyermek már elindult. Segít abban, hogy a fejlesztés ne csak heti néhány alkalommal történjen meg, hanem a mindennapok természetes részévé váljon.
Összességében a TSMT és a KinderSpeech ugyanarra a gondolkodásra épül: nem siettetik a beszédet, hanem megteremtik hozzá az idegrendszeri alapokat. Ez az oka annak, hogy a fejlődés sok esetben nem erőlködve, hanem szinte „észrevétlenül” indul meg – a gyermek saját tempójában, mégis biztosabb alapokon.